Kellett egy hónap, mire lenyugodott a lelkem, de örülök, hogy eljutottam idáig.
Most tisztán játszok. Fura, az elmúlt hetekben derült ki számomra, hogy mennyire megváltoztam a régi énemhez képest. Mintha megkeményedett volna a szívem, de megnyugodtam, mert mégiscsak képes vagyok érzelmeket produkálni, még ha igyekszem is eldugni őket a világ elől.
Hatalmába kerített az az érzés, amikor tudom, meg kell tennem valamit, akármi lesz, akármennyire is pórul járhatok, akármennyire is fájhat, mert megéri. De nem akarom bevonzania rosszat, hiszek magamban és hiszek abban is, akiben illene hinnem, hogy értelme legyen az egésznek. Van, hogy nincs jó vagy rossz döntés, csak cselekszel.
Nos, én most pont ezt teszem.
