2009. július 2., csütörtök

Öregek

Ahogy öregedik az ember egyre érzelmesebbé válik, amit elsőként például a visszaemlékezések okoznak. Persze nem tapasztalatból beszélek, de meg kell vallanom, én is szeretek keresgélni az emlékeimben és teljesen elfeledett dolgokat újra átfuttatni az agyamon. Valahogy tényleg megszépültek az idő múlásával.
Az öregek mégis egészen mások: ahogy telik az idő, egyre inkább csak a régi sztorikat mesélik el újra és újra, bár időnként felbukkan egy-egy újabb sztori is, amit megmosolyognak a fiatalok.
Apucinál csak az a furcsa, hogy ő még annyira nem idős, hogy ennyire vissza kellene utaznia a múltba, de én ezt is értem.. hogy a fenébe ne érteném, a megsárgult emlékek egyre csak szebbé válnak, ahogy telik az idő és romlik az élet... talán pont ezért mesélnek olyan beleéléssel és részletességgel, hogy úgy érzem, mintha pont akkor és ott lennék... próbálnak tapasztalatot adni nekünk, ami még az övék volt, és abban reménykednek tudjuk hasznukat venni úgy, hogy tanuljunk is belőle és átugorjunk bizonyos tévedéseket és ballépéseket, hogy mi mások legyünk mint ők... mert mindig meg van az a remény bennük, hogy nekünk jobb lesz, mint nekik.. még akkor is, ha nem is voltak olyan borzalmasak az átélt dolgok...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése