Tiszta fejjel mindig könnyebb...

Valahogy a másnapok mindig olyan tiszták és egyszerűek, valahogy minden olyan egyértelművé válik. Ezáltal pedig, hogy egyértelmű, valahogy az elfogadhatatlan is elfogadható lesz. Felesleges szarakodni olyasvalamivel ami egyenlőre halott ügy és évek telhetnek el úgy, hogy a helyzet nem változik.

Az élet nem habos torta. Nem is szeretem a habos tortát.
Lehet célzás értékűnek kellene vennem, hogy amelyik gizda kis fekete macskának ma beszóltam, bosszúból átment előttem. Azt hittem, hogy túl vagyok a fekete macskás babonán, ezért is lett fekete cicám, csak az a gond, hogy még más fekete macskákkal úgy tűnik nincs lebeszélve, hogy ne rám szórják a negatív erőiket.

Valahogy az ébredés után borzasztó távolinak tűnik a tegnap, a tegnapi gondok pedig egyenesen megszűnnek. Valami szorító érzés marad az ember lányában, ami arra utal, hogy mégis csak megtörtént... csakhogy ez nem jelent semmit.. annyi minden megtörtént már, annyi mindent túl lehet élni és annyira kevés a lehetőség és rövid az élet a szarakodásra... csak vannak dolgok, amiket nem mi döntünk el.

Megnézzük, hogy sikerül ez a bizonyos Nagy ölelések napja! Egyenlőre nullánál járok, bár még reggel van.
Mintha olyanok lennének az érzelmeim, mint a mai szél, ami alig engedett szabadulni a buszmegállóban..